Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2014.07.03.)

 

 

 

 

 

Kiadva: 2014.07.03. 12:00-kor.

 

Érvényes: 2014.07.10-ig.

 

Várható frissítés: 2014.07.10. 12:00-kor.

 

 

Az elmúlt héten lehullott csapadék a Borvidéken járványveszélyt teremtett. A párás levegő a lisztharmat számára nagyon kedvező. A Borvidéken lisztharmat-járvány van. Sok termelő a folyamatos kezelések ellenére is kénytelen szembesülni azzal a ténnyel, hogy az érzékenyebb fajtákban alig lehet megfékezni a betegség további terjedését. Ettől függetlenül a jól védett ültetvényekben szép a szőlő, jó termés várható.

 

 

 

 

Egyes fajtákban, mint a Kék Oportó, Kékfrankos, Kadarka és a kevésbé jól védett ültetvényekben igen erős lisztharmat-fertőzések alakultak ki. A leveleken és a bogyókon is erős fertőzések tapasztalhatók. Az érzékeny fajtákban a folyamatos védekezések ellenére is erősödik a lisztharmat.

 

 

 

Az erősebben fertőzött helyeken azonnal védekezni kell. Elsősorban a kontakt készítmények áztatás-szerű használata állíthatja meg a fertőzés továbbterjedését. A kontakt szerekhez társított felszívódó szereknek a további fertőzések kialakulásának megelőzésében van jelentősebb szerepük.

 

A műveléssel is nagyon sokat tehetünk a lisztharmat kialakulásának és fellépésének visszaszorításában. A sortávolság és a művelési rendszer alapvetően meghatározza a betegségek fellépésének lehetőségét. A jól művelt talajú, szélirányban, hegy-völgy irányban kialakított sorok, megfelelő térállás garancia a gyorsan felszáradó, kiválóan szellőző ültetvényre. A képen látható jól kialakított ültetvényben alig van lehetősége a lisztharmatnak az erős fertőzések kialakítására. Jó zöldmunkával még tovább csökkenthető a betegségek fellépésének valószínűsége.

 

 

 

A lisztharmat mellett a peronoszpóra tünetei is folyamatosan jelentek meg a Borvidék ültetvényeiben. A leveleken megjelent tüneteket vegyük komolyan, mert a későbbiekben a levek fonáki részén képződő konidiumok lemosódnak a fürtökre és a továbbiakban a bogyók károsodása is elkezdődhet.

 

  

 

A bogyókban fejlődő peronoszpóra sokszor csak lassan fejlődik, ezért olyankor is megjelenhet - természetesen 1-2 héttel ezelőtti fertőzés eredményeképp - amikor éppen permetezés után vagyunk. A bogyókban már bent lévő - már szemmel is látható - fertőzést nem tudjuk már megállítani, ezért itt a megelőzés kiemelten fontos. A jelenlegi időszak a legalkalmasabb arra, hogy az erősebb fertőzéseket megelőzzük, illetve, hogy az 1-2 napos fertőzéseket "megállíthassuk". Erre a feladatra a peronoszpóra elleni felszívódó készítmények a legalkalmasabbak. Válasszunk olyan készítményt, amiben a felszívódó hatóanyag mellett kontakt (réz, mankoceb) hatóanyag is van.

 

 

 

Lisztharmat ellen, az olyan ültetvényben, ahol évek óta ugyanazzal a készítménnyel permetezünk, és  - ennek ellenére - a lisztharmat előretörését figyeljük meg, haladéktalanul váltsunk készítményt, mert lehet, hogy kezdődő vagy kialakult rezisztencia az oka a részbeni/teljes hatástalanságnak.

A betegségek számára továbbra is nagyon kedvező időjárás miatt, folyamatosan - 7-10 naponta - folytatni kell a kezeléseket. A készítmények közül a legerősebb hatásúakat válasszuk: ez lehet valamelyik felszívódó szer vagy strobilurin, illetve ezek kombinációjával is permetezhetünk. A lényeg, hogy erős védelemmel lássuk el a szőlőt, hogy a gombabetegségek támadása visszatartható legyen.

 

A szőlőmolyok lárváinak károsítása folyamatos.  Vizsgáljuk át a fürtöket, és ahol szövedéket vagy lárvára utaló rágást észlelünk, ott haladéktalanul permetezzünk. Az első nemzedékű lárvák fejlődése nagyrészt befejeződött. A lárvák bebábozódtak. Ezzel párhuzamosan megkezdődött - a korábban bábozódott egyedekből - a második nemzedék lepkéinek rajzása. Szex-feromon csapdáink a héten átlagosan 38 db lepkét fogtak. Ez a szokatlanul magas fogási adat előrevetíti a nyári-nyár végi erős kártételét a molyoknak. A szürkepenész az erősen molyos szőlőben jelentős kárt tehet a nyár végi időszakban. Fontos tehát, hogy a mostani időszakban védekezzünk a kártevő ellen. Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésekkel egymenetben a molyok ellen is védekezhetünk.

 

Mind a gombaölő mind a rovarölő szerek kijuttatásánál ügyeljünk a jó fedettség elérésére. A mostani időszakban a 400-500 liter víz/ha vízmennyiséggel történő permetezés a legeredményesebb.

 

 

 

Több helyen találkozhatunk az atkák kártételével. Az eddig gyorsan növő lombozaton nem volt szembetűnő a kártételük, de a mostani időszakban jobban láthatóak a levéltünetek. Elsősorban a gubacsatkák felszaporodása észlelhető a lombozaton. Speciális atkaölő szerrel permetezzük meg a tőkéket vagy használjunk folyamatosan nagy adagú ként.

 

 

A szőlőben a gyomnövényekre is fordítsunk kellő figyelmet. Ha az ültetvény újra kigyomosodott, a nyári kezelést glifozát tartalmú készítménnyel végezzük el. Több veszélyes gyom is újra „nekilendül” ebben az időszakban, ezért ezek irtására akkor kerüljön sor, amikor még 20-30 cm-nél nem nagyobbak. Később csak sok vesződséggel, többszöri kaszálás és az ezt követő újrahajtáskor elvégzett gyomirtás ad csak eredményt. A kijuttatáskor ügyeljünk arra, hogy a permetlé nem érheti a kultúrnövény zöld részeit, ezért elengedhetetlen a törzs és kordonkar tisztítás. A fent említett hatóanyag környezet-kímélő, ezért az integrált (AKG) termesztésben is felhasználható.          

 

 

 

A törzstisztításra fokozottan figyeljünk a glifozát tartalmú készítmények használatánál. A törzsön hagyott hajtásokon keresztül felszívódhatnak az ilyen hatóanyagú készítmények és a későbbiekben kárt okozhatnak a szőlőtőkéknek.        

 

Már most gondoljunk a lombtrágyák használatára. Két okunk is lehet rá. Az egyik, hogy a jövő évi termés – a rügydifferenciálódás  - most alakul ki. Gyengébb lehet a következő év, ha most nem adunk plusz tápanyagot a tőkéknek.

 

 

 

A másik ok a termés minősége, és a hiánybetegségek megelőzése. Már ebben az időszakban gondolni kell a hiánybetegségekre. Augusztusban már késő „feltölteni” a tőkéket tápanyaggal. Ezen okok miatt kezdjük el a lombtrágyák folyamatos, minden permetezésnél történő, adagolását.

 

 

 

 

A meteorológiai állomások által mért adatok

 

  

 

 

 

 

 

 

 

Jövő szerdáig elszórtan, kisebb zápor, meleg, hétvégén és hétfőn kánikula várható. Növényvédelmi munkákat a héten csak körültekintéssel lehet végezni. A következő 7 napban a Borvidékünkön 15 mm csapadék várható. Az időjárás-előrejelzés 07.03-án (csütörtökön) készült, az ebből az időpontból előrelátható időjárást jelzi előre. A kiadás napjától távolodva a későbbiekben ez jelentősen változhat, ezért adott napra várható csapadékról a http://www.eumet.hu/ weboldalon érhetünk el információkat.

 

 

 

A

ajánlata erre a hétre: atkák ellen Thiovit Jet, Vertimec 1,8 EC atkák ellen a Vertimec 1,8 EC lehetőség szerint önmagában kijuttatva lisztharmat ellen Thiovit Jet, Topas 100 EC, Dynali peronoszpóra ellen Bravo 500, Ridomil Gold MZ 68 WG, Pergado F lisztharmat, peronoszpóra és szürkepenész ellen Quadris Max szőlőmolyok ellen Affirm, Karate Zeon 5 CS amerikai szőlőkabóca ellen Actara SC gyomok ellen Medallon Prémium

A fent felsorolt betegségek ellen a Syngenta a következő készítményeket ajánlja.

 

 

 

 

 

 

Aranyszínű sárgaság fitoplazma

 

Jelenlegi helyzet:

 

Környezetkímélő védekezési lehetőségek a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma kabóca vektora ellen

 

           A szőlő elvirágzása után meg kell kezdeni a rovarölő szeres védekezést a fitoplazmát terjesztő vektor, az amerikai szőlőkabóca ellen. A kártevő jelenleg L3-L4 lárvastádiumban van (öt lárvafejlettségi fokozat ismeretes), e fejlettségnél már képes átvinni a kórokozót a beteg tőkékről az egészségesekre.

           A permetezések tervezésekor a gazdálkodónak szigorúan be kell tartania a törvényi előírásokat (43/2010.(IV.23.) FVM rendelet 15.§.), mely szerint méhekre kifejezetten veszélyes (kockázatos) készítménnyel virágzó növényállomány (ide értendő a nem virágzó kultúrában előforduló virágzó gyomok is) kezelése tilos!

Méhekre mérsékelten veszélyes (kockázatos) szereket csak az engedélyokiratba foglalt kiegészítés birtokában, a méhkímélő technológia pontos alkalmazásával szabad kijuttatni!

E szerint a kezelés csak a csillagászati napnyugta előtt 1 órával kezdhető meg és még aznap 23.00 óráig be kell fejezni.

Amennyiben a méhek a megjelölt időszakban még a virágzó növényállományt látogatják, a permetezés nem kezdhető meg! Szigorúan tilos a permetezést a hajnali, vagy reggeli órákra időzíteni (befejezni).

           Ha a kezelendő szőlőterület szomszédságában virágzó kultúrnövény (pl. napraforgó) van, a permetezés szintén nem végezhető. A méhek kímélése érdekében a gazdálkodó és a közelbe települt méhész között tájékoztató kapcsolat felvétel indokolt.

          

           A környezetkímélő, integrált növényvédelem legfontosabb követelménye a méhek védelme. A károkozó termelőket a kártérítési felelősség mellett növényvédelmi bírság is sújtja, ezért mindenki törekedjen a szakszerű védekezések megvalósítására (szeles időben ne permetezzünk, lehetőleg az esti órákban szórjuk ki az engedélyezett készítményeket (az engedélyezett dózisban).

 

           Az amerikai szőlőkabóca ellen a zsendülésig rendszeresen védekeznünk kell. Erre az alábbi készítményeket javasoljuk:

 

Készítmény	Hatóanyag	Forg.kategória	Méhveszélyesség	Korlátozások
ACTARA SC	tiametoxam	II.	Kifejezetten kockázatos	Fürtzáródásig, évente max. 3x
KARATE ZEON 5 CS	lambda-cihalothrin	III.	Mérsékelten kockázatos	Fürtzáródásig, évente max. 2x Méhkím.technol.!
DECIS MEGA	deltametrin	II.	Mérsékelten kockázatos	Zsendülésig, évente max. 2x Méhkím.technol.!
SPIN TOR	spinosad	II.	Mérsékelten kockázatos	Zsendülésig, évente max. 3x
LASER	spinosad	II.	Mérsékelten kockázatos	Zsendülésig, évente max. 3x

 

 

Bővebben lásd lent.

 

 

 

ÚJ BETEGSÉG !!!

 

   

 

Aranyszínű sárgaság fitoplazma

 

 

 

 

Aranyszínű sárgaság fitoplazma tünete a szőlő levelein

 

 

 

Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma, a Grapevine Flavescence dorée phytoplasmaa szőlő veszélyes új károsítója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 %-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A vektor (kabóca) elleni védekezés hiányában a tőkék 80-100 %-a befertőződhet, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhat. A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő kémiai eljárás. A betegséget okozó fitoplazma, azaz sejtfal nélküli baktérium bejelentési kötelezettség alá tartozó karantén károsító. Besorolása azt jelenti, hogy az Európai Unió egyes területein előfordul, de behurcolása és terjesztése tilos. A betegség pusztítását először 1949-ben a délnyugat-franciaországi Armagnac vidékén tapasztalták. Olaszországban 1973-ban észlelték először. Spanyolországban a francia határ közelében, Katalóniában következett be az első fertőzés 1996-ban. Portugáliában először 2007-ben észlelték a betegséget az ország északi részén.Közép-Európában Szerbiában 2002-ben azonosították először a középső-déli területeken. Svájcban Ticino tartományban van jelen 2004 óta. Szlovéniában az első fertőzött növényeket 2005-ben az Adriai-tengerpart közelében találták. Három évvel később már az ország keleti, azaz Magyarországhoz közeli területén is bekövetkezett a fertőzés. Ausztriában 2009-ben jelentkezett a betegség Stájerországban. Horvátországban 2009-ben jelent meg az első fertőzött körzet. A betegség gazdasági jelentőségét mutatja, hogy bár számos fertőzött területet tartanak nyilván a tagállamok, túlnyomó többségükben még mindig felszámolási intézkedéseket kell tenni a terjedés megállítására. Magyarországon 2013. augusztus 30-án mutatta ki először a kórokozó jelenlétét (Zala megyében) szőlő növényben és a Scaphoideus titanus kabócában a NÉBIH Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma.

 

A kezdeti tünetek közé tartozik az ízközök rövidülése. A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levélszél felé történő, háromszög alakú sodródás. A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg, a levélfelület fémszínű lesz.

 

Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, terjedésre önmagában nem képes. Távoli új területekre és ültetvényekbe fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Ültetvényen belül és kisebb távolságra az Európába a 20. század első felében behurcolt amerikai szőlőkabócával (Scaphoideus titanus) terjed, a vektor szívogatásával kerül át egészséges növényekbe, megfertőzve azokat.

 

 

 

 

Amerikai szőlőkabóca kifejlett egyede

 

 

 

Az amerikai szőlőkabóca egynemzedékes, tojás alakban telelő faj. A nőstények a tojásaikat a két éves cser foszló kérge alá helyezik. A lárvák kelése időjárástól függően elhúzódó, május közepétől egészen július második dekádjáig tarthat. Az L1-L3 lárvák főleg a hajtások alsó leveleinek fonákán tartózkodnak, közel azokhoz a vesszőkhöz, ahová a nőstények tojásaikat lerakták. Az imágók július elejétől-közepétől jelennek meg – először a hímek, később a nőstények –, és egészen szeptember végéig, október elejéig jelen vannak. A rajzáscsúcs időjárástól függően július vége-augusztus közepe közötti időszakra esik.

 

 

 

A fitoplazma terjedése megakadályozásának egyik kulcsfontosságú intézkedése a terjesztő vektor elleni védekezés. A vektorok egyedszámának gyérítését a szőlő gondos metszésével, a nyesedék elégetésével, a rügyfakadás előtti olajos permetezéssel, a tenyészidőben pedig a lárvák és az imágók elleni növényvédő szeres (Actara SC) kezeléssel tudjuk megoldani.

 

 

 L3-as lárva

 

 

 

 

 

 

 

 

  L5-ös lárva

 

 

 

 

 

Tolna megyében 2014. június 2-án találtuk meg az első lárvákat a Kölesdi megfigyelőhelyen. Az amerikai szőlőkabóca lárvákat egy fehér papírlapra tudjuk lerázni a lombozatról. Szabad szemmel nehezen, de megfigyelhető a kis lárva. Jellegzetessége, hogy pattog. Figyelemmel kísérhetjük a lárvakelés alakulását országosan a naponta frissülő https://karositomonitoring.nebih.gov.hu/  weblapon a Térképek menüpont alatt. A narancssárga jelölőkre rákattintva megnézhetjük a fogás helyén az első fogás dátumát, a fogott egyedek számát és a lárvák fejlettségi állapotát. Jelenleg a lárvák L3-L4-es fejlettségűek. A kártevő ellen a virágzás után javasolt a védekezéseket elkezdeni (Actara). Az Actara, mint a leghatásosabb készítmény, az engedélyokirata előírása alapján szőlőben csak gyümölcskötődés kezdetétől (elvirágzás után) használható.

 

Azokban a termő ültetvényekben, amelyekben az előző tenyészidőben kimutatták az amerikai szőlőkabóca jelenlétét, kifejezetten ajánlott a lárvák ellen védekezni a nagyobb fertőzésveszély miatt.

 

A szaporítóanyag előállító területeken (törzsültetvények és faiskolák) a vektor elleni védekezés kötelező, függetlenül attól, hogy előfordul-e a kabóca a területen vagy sem.

 

A védekezésre több – a szőlőmolyok ellen is engedélyezett – rovarölő szer alkalmazható (pl. tiametoxam, lambda-cihalotrin, deltametrin, béta-ciflutrin, klórpirifosz-metil, klórpirifosz hatóanyagú permetező szerek).

 

A kórokozóval, az amerikai szőlőkabócával valamint a védekezéssel kapcsolatos információk elérhetők a NÉBIH alábbi honlapján:

 

https://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig/szakteruletek/nov_eg/neukarositok/neu_karositok_fd.html