Szőlő növényvédelmi előrejelzés (2014.07.24.)
Kiadva: 2014.07.24. 12:00-kor.
Érvényes: 2014.07.31-ig.
Várható frissítés: 2014.07.31. 12:00-kor.
Készüljünk fel a szürkepenész támadására!
Csapadékos időjárás, enyhe meleg kedvez a rothadásnak. A folyamatos zivatarok, esők most már károkat is okoznak a szőlőben. A viharos szél vagy a zivatarral érkező jég sok helyen a bogyókat is károsította. A szőlőlisztharmattal folytatott küzdelem során az idei évben megbizonyosodhattunk, hogy a rövid permetezési fordulók és a megelőzés a leghatásosabb védekezési mód. Július végén, az eddig nem fertőződött fürtökön már nem jelenik meg újabb lisztharmat tünet, viszont a levelek ilyenkor fertőződhetnek fokozottan. A fertőzött fürtökön a felszívódó hatóanyaggal való permetezés még mindig megmentheti a beérni képes bogyókat.
A zöldmunka fontossága is kiemelkedő az idei évben. A jól szellőző, nap által átjárt fürtzóna csak töredéke mértékben fertőződik lisztharmat által, mint az árnyékban lévő fürtök.
Napon fejlődő egészséges fürt.
Ugyanazon a tőkén árnyékban fejlődő lisztharmatos fürt (Baranya-völgy, 2014.07.22.)
A lisztharmat és a peronoszpóra miatt károsodó levelek gyengén vagy alig vesznek részt a bogyók érésének támogatásában, amely a minőség romlását eredményezheti. Az idei termés minőségén kívül hasonlóan fontos, hogy a kórokozók áttelelő képleteinek képződése idején tegyünk meg mindent azok gyérítése érdekében, hogy a járványveszélyes idei évet ne kövesse hasonló.
Az utóbbi napokban lehullott jelentős mennyiségű csapadék hatására a betegségek erősen veszélyeztetnek. Bár a jól védett ültetvényekben szép a szőlő, nagy termés várható, de még mindig erős védelmet kell folytatni. Még nem lehet átállni a kontakt készítményekre. A felszívódó szerek használata indokolt az új fertőzések megelőzésében/megállításában. Ez főleg a peronoszpórára igaz.
A fürtök lassan záródnak. Egy-két ültetvényben elvétve már zsendülő bogyók is vannak (Pinot Noir, Kékfrankos). Az elviaszosodott felszínű bogyóállományt már egyre kevésbé fertőzik a gombabetegségek, ami csak általában igaz.
A mostani időszakban még jelentős veszély leselkedik a szőlőre. Az elmúlt napokban 2 új fertőzési ciklus indult el peronoszpóra esetében.
Peronoszpórás fürt (Baranya-völgy. 2014.07.22.)
Ennek tünetei az elkövetkező napokban fognak megjelenni. Ez mellett a lisztharmat továbbra is erősen fertőzi, főleg a fejlődésben elmaradottabb fürtrészeket és a fiatal lombot. Ezen okok miatt továbbra is folytatni kell az erős védelmet szőlőben a gombabetegségek ellen.
A múlt héten néhány helyen kevés jégeső is esett. Leginkább csapadékkal társulva. A legtöbb helyen - főleg ahol azonnal védekeztek - beszáradtak a jég által okozott sérülések. A termésben talán nem jelentenek ezek a beszáradt részek jelentős veszteséget, de mivel szüretig a fürtön maradnak a károsodott bogyók, ezek az éréskori botritiszfertőzés elindítói lehetnek. Ennek elejét vehetjük, ha a folpet és a réz hatóanyagok használatát előtérbe helyezzük. A záródó fürtökön ez az utolsó jó lehetőség a kocsányhoz és a bogyók belső felületéhez odajuttatni a növényvédő szert.
A párás levegő a lisztharmat számára kiemelkedően kedvező. Sok termelő a folyamatos kezelések ellenére is azt tapasztalhatja, hogy az érzékenyebb fajtákban a betegség továbbra is terjed.
Az erősebben fertőzött helyeken azonnal védekezni kell. Elsősorban a kontakt készítmények (meptildinokap és kén) áztatás-szerű használata állíthatja meg a fertőzést. A kontakt szerekhez társított felszívódó szereknek a további fertőzések kialakulásának megelőzésében van jelentősebb szerepük.
A lisztharmat mellett a peronoszpóra is folyamatosan veszélyeztet. Elsősorban a felső, vitorla alatti fiatal levelek fertőződhetnek erősen. A leveleken megjelent tüneteket vegyük komolyan, mert a későbbiekben a levek fonáki részén képződő ezüstszínű penészgyepről a konidiumok lemosódnak a fürtökre és a továbbiakban a bogyók károsodása is elkezdődhet. A bogyókban fejlődő peronoszpóra sokszor csak igen lassan fejlődik, ezért olyankor is megjelenhet - természetesen 1-2 héttel ezelőtti fertőzés eredményeképp - amikor éppen közvetlenül permetezés után vagyunk. A bogyókban bent lévő - már szemmel is látható - fertőzést már nem tudjuk megállítani, ezért itt a megelőzés kiemelten fontos. A jelenlegi időszak még alkalmas arra, hogy az erősebb fertőzéseket megelőzzük, illetve, hogy az 1-2 napos fertőzéseket "megállíthassuk". Erre a feladatra a peronoszpóra elleni felszívódó készítmények a legalkalmasabbak. Válasszunk olyan készítményt, amiben a felszívódó hatóanyag mellett kontakt (réz, folpet, mankoceb) hatóanyag is van.
A héten a tarka szőlőmoly tömeges rajzása már csökkent (fogás: 3 db/csapda-hét), a rajzáscsúcson túljutottunk. A napokban folyamatos a párzás és a tojásrakás.
Mind a gombaölő mind a rovarölő szerek kijuttatásánál ügyeljünk a jó fedettség elérésére. A mostani időszakban a 400-500 liter víz/ha vízmennyiséggel történő permetezés a legeredményesebb.
A szőlőben a gyomnövényekre is fordítsunk kellő figyelmet. Ha az ültetvény újra kigyomosodott, a nyári kezelést glifozát tartalmú készítménnyel végezzük el. Több veszélyes gyom is újra „nekilendül” a nyár folyamán, ezért ezek irtására akkor kerüljön sor, amikor még 20-30 cm-nél nem nagyobbak. Később csak sok vesződséggel, többszöri kaszálás és az ezt követő újrahajtáskor elvégzett gyomirtás ad csak eredményt. A kijuttatáskor ügyeljünk arra, hogy a permetlé nem érheti a kultúrnövény zöld részeit, ezért elengedhetetlen a törzs és kordonkar tisztítás. A fent említett hatóanyag környezet-kímélő, ezért az integrált (AKG) termesztésben is felhasználható.
Gondoljunk a lombtrágyák használatára. Két okunk is lehet rá. Az idei nagy termés mellett gyengébb lehet a következő év, ha most nem adunk plusz tápanyagot a tőkéknek. A másik ok a termés minősége, és a hiánybetegségek megelőzése. Már ebben az időszakban gondolni kell a hiánybetegségekre. Augusztusban már késő „feltölteni” a tőkéket tápanyaggal. Ezen okok miatt kezdjük el a lombtrágyák folyamatos, minden permetezésnél történő, adagolását.
A meteorológiai állomások által mért adatok
07.18 - 24. |
Heti átlaghőmérséklet (oC) |
Csapadékösszeg (mm) |
Szekszárd |
22,5 |
32 |
Iván-völgy |
22,4 |
30 |
Bati-kereszt |
22,4 |
27 |
Kajmád |
22,3 |
31 |
Görögszó |
22,4 |
26 |
Bátaszék |
22,4 |
18 |
Paks |
22,4 |
31 |
Bonyhád |
22,3 |
23 |
Egész héten gyakori záporok, 1-2 napos, enyhülés, de péntektől, hétfőig már ismét kánikula várható. A következő 7 napban a Borvidékünkön 24 mm csapadék várható. Az időjárás-előrejelzés 07.24-én (csütörtökön) készült, az ebből az időpontból előrelátható időjárást jelzi előre. A kiadás napjától távolodva a későbbiekben ez jelentősen változhat, ezért adott napra várható csapadékról a http://www.eumet.hu/ weboldalon érhetünk el információkat.
A |
![]() |
ajánlata erre a hétre: atkák ellen Thiovit Jet, Vertimec 1,8 EC atkák ellen a Vertimec 1,8 EC lehetőség szerint önmagában kijuttatva lisztharmat ellen Thiovit Jet, Topas 100 EC, Dynali peronoszpóra ellen Bravo 500, Ridomil Gold MZ 68 WG, Pergado F lisztharmat, peronoszpóra és szürkepenész ellen Quadris Max szürkepenész ellen Switch 62,5 WG vagy Chorus 50 WG szőlőmolyok ellen Affirm, Karate Zeon 5 CS amerikai szőlőkabóca ellen Actara SC gyomok ellen Medallon Prémium |
A fent felsorolt betegségek ellen a Syngenta a következő készítményeket ajánlja.
Aranyszínű sárgaság fitoplazma
Jelenlegi helyzet:
Környezetkímélő védekezési lehetőségek a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma kabóca vektora ellen
Védekezni kell a fitoplazmát terjesztő vektor, az amerikai szőlőkabóca ellen. A kártevő jelenleg L4-L5 lárvastádiumban van (öt lárvafejlettségi fokozat ismeretes), e fejlettségnél már képes átvinni a kórokozót a beteg tőkékről az egészségesekre. Az ország több helyén (Csongrád, Balaton déli része) már az imágókat is fogják a csapdák.
A permetezések tervezésekor a gazdálkodónak szigorúan be kell tartania a törvényi előírásokat (43/2010.(IV.23.) FVM rendelet 15.§.), mely szerint méhekre kifejezetten veszélyes (kockázatos) készítménnyel virágzó növényállomány (ide értendő a nem virágzó kultúrában előforduló virágzó gyomok is) kezelése tilos!
Méhekre mérsékelten veszélyes (kockázatos) szereket csak az engedélyokiratba foglalt kiegészítés birtokában, a méhkímélő technológia pontos alkalmazásával szabad kijuttatni!
E szerint a kezelés csak a csillagászati napnyugta előtt 1 órával kezdhető meg és még aznap 23.00 óráig be kell fejezni.
Amennyiben a méhek a megjelölt időszakban még a virágzó növényállományt látogatják, a permetezés nem kezdhető meg! Szigorúan tilos a permetezést a hajnali, vagy reggeli órákra időzíteni (befejezni).
Ha a kezelendő szőlőterület szomszédságában virágzó kultúrnövény (pl. napraforgó) van, a permetezés szintén nem végezhető. A méhek kímélése érdekében a gazdálkodó és a közelbe települt méhész között tájékoztató kapcsolat felvétel indokolt.
A környezetkímélő, integrált növényvédelem legfontosabb követelménye a méhek védelme. A károkozó termelőket a kártérítésifelelősség mellett növényvédelmi bírság is sújtja, ezért mindenki törekedjen a szakszerű védekezések megvalósítására (szeles időben ne permetezzünk, lehetőleg az esti órákban szórjuk ki az engedélyezett készítményeket (az engedélyezett dózisban).
Az amerikai szőlőkabóca ellen a zsendülésig rendszeresen védekeznünk kell. Erre az alábbi készítményeket javasoljuk:
Készítmény |
Hatóanyag |
Forg.kategória |
Méhveszélyesség |
Korlátozások |
ACTARA SC |
tiametoxam |
II. |
Kifejezetten kockázatos |
Fürtzáródásig, évente max. 3x |
KARATE ZEON 5 CS |
lambda-cihalothrin |
III. |
Mérsékelten kockázatos |
Fürtzáródásig, évente max. 2x Méhkím.technol.! |
DECIS MEGA |
deltametrin |
II. |
Mérsékelten kockázatos |
Zsendülésig, évente max. 2x Méhkím.technol.! |
SPIN TOR |
spinosad |
II. |
Mérsékelten kockázatos |
Zsendülésig, évente max. 3x |
LASER |
spinosad |
II. |
Mérsékelten kockázatos |
Zsendülésig, évente max. 3x |
Bővebben lásd lent.
ÚJ BETEGSÉG !!!
Aranyszínű sárgaság fitoplazma
Aranyszínű sárgaság fitoplazma tünete a szőlő levelein
Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma, a Grapevine Flavescence dorée phytoplasmaa szőlő veszélyes új károsítója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 %-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet. A vektor (kabóca) elleni védekezés hiányában a tőkék 80-100 %-a befertőződhet, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhat. A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő kémiai eljárás. A betegséget okozó fitoplazma, azaz sejtfal nélküli baktérium bejelentési kötelezettség alá tartozó karantén károsító. Besorolása azt jelenti, hogy az Európai Unió egyes területein előfordul, de behurcolása és terjesztése tilos. A betegség pusztítását először 1949-ben a délnyugat-franciaországi Armagnac vidékén tapasztalták. Olaszországban 1973-ban észlelték először. Spanyolországban a francia határ közelében, Katalóniában következett be az első fertőzés 1996-ban. Portugáliában először 2007-ben észlelték a betegséget az ország északi részén.Közép-Európában Szerbiában 2002-ben azonosították először a középső-déli területeken. Svájcban Ticino tartományban van jelen 2004 óta. Szlovéniában az első fertőzött növényeket 2005-ben az Adriai-tengerpart közelében találták. Három évvel később már az ország keleti, azaz Magyarországhoz közeli területén is bekövetkezett a fertőzés. Ausztriában 2009-ben jelentkezett a betegség Stájerországban. Horvátországban 2009-ben jelent meg az első fertőzött körzet. A betegség gazdasági jelentőségét mutatja, hogy bár számos fertőzött területet tartanak nyilván a tagállamok, túlnyomó többségükben még mindig felszámolási intézkedéseket kell tenni a terjedés megállítására. Magyarországon 2013. augusztus 30-án mutatta ki először a kórokozó jelenlétét (Zala megyében) szőlő növényben és a Scaphoideus titanus kabócában a NÉBIH Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma.
A kezdeti tünetek közé tartozik az ízközök rövidülése. A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levélszél felé történő, háromszög alakú sodródás. A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg, a levélfelület fémszínű lesz.
Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, terjedésre önmagában nem képes. Távoli új területekre és ültetvényekbe fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Ültetvényen belül és kisebb távolságra az Európába a 20. század első felében behurcolt amerikai szőlőkabócával (Scaphoideus titanus) terjed, a vektor szívogatásával kerül át egészséges növényekbe, megfertőzve azokat.
Amerikai szőlőkabóca kifejlett egyede
Az amerikai szőlőkabóca egynemzedékes, tojás alakban telelő faj. A nőstények a tojásaikat a két éves cser foszló kérge alá helyezik. A lárvák kelése időjárástól függően elhúzódó, május közepétől egészen július második dekádjáig tarthat. Az L1-L3 lárvák főleg a hajtások alsó leveleinek fonákán tartózkodnak, közel azokhoz a vesszőkhöz, ahová a nőstények tojásaikat lerakták. Az imágók július elejétől-közepétől jelennek meg – először a hímek, később a nőstények –, és egészen szeptember végéig, október elejéig jelen vannak. A rajzáscsúcs időjárástól függően július vége-augusztus közepe közötti időszakra esik.
A fitoplazma terjedése megakadályozásának egyik kulcsfontosságú intézkedése a terjesztő vektor elleni védekezés. A vektorok egyedszámának gyérítését a szőlő gondos metszésével, a nyesedék elégetésével, a rügyfakadás előtti olajos permetezéssel, a tenyészidőben pedig a lárvák és az imágók elleni növényvédő szeres (Actara SC) kezeléssel tudjuk megoldani.
L3-as lárva
L5-ös lárva
Tolna megyében 2014. június 2-án találtuk meg az első lárvákat a Kölesdi megfigyelőhelyen. Az amerikai szőlőkabóca lárvákat egy fehér papírlapra tudjuk lerázni a lombozatról. Szabad szemmel nehezen, de megfigyelhető a kis lárva. Jellegzetessége, hogy pattog. Figyelemmel kísérhetjük a lárvakelés alakulását országosan a naponta frissülő https://karositomonitoring.nebih.gov.hu/ weblapon a Térképek menüpont alatt. A narancssárga jelölőkre rákattintva megnézhetjük a fogás helyén az első fogás dátumát, a fogott egyedek számát és a lárvák fejlettségi állapotát. Jelenleg a lárvák L4-L5-ös fejlettségűek. A kártevő ellen a virágzás után javasolt a védekezéseket elkezdeni (Actara). Az Actara, mint a leghatásosabb készítmény, az engedélyokirata előírása alapján szőlőben csak gyümölcskötődés kezdetétől (elvirágzás után) használható.
Azokban a termő ültetvényekben, amelyekben az előző tenyészidőben kimutatták az amerikai szőlőkabóca jelenlétét, kifejezetten ajánlott a lárvák ellen védekezni a nagyobb fertőzésveszély miatt.
A szaporítóanyag előállító területeken (törzsültetvények és faiskolák) a vektor elleni védekezés kötelező, függetlenül attól, hogy előfordul-e a kabóca a területen vagy sem.
A védekezésre több – a szőlőmolyok ellen is engedélyezett – rovarölő szer alkalmazható (pl. tiametoxam, lambda-cihalotrin, deltametrin, béta-ciflutrin, klórpirifosz-metil, klórpirifosz hatóanyagú permetező szerek).
A kórokozóval, az amerikai szőlőkabócával valamint a védekezéssel kapcsolatos információk elérhetők a NÉBIH alábbi honlapján:
https://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig/szakteruletek/nov_eg/neukarositok/neu_karositok_fd.html